Ez egy szórakoztató írás lesz, legalább is én annak szánom, de helyenként inkább szomorú, hogy ilyenek vannak... Saját tapasztalatokon alapuló cikk! 😊
Mindenki csinál időnként hülyeségeket a teremben. (Még én is... 😊)
Pl. rengetegszer maradtam már alul a használni kívánt súllyal szemben... Az erőemelés gyakran ezzel jár. Még jó, hogy van segítségem és, hogy létezik a guggolókeret! Rengetegszer másztam már ki a guggoló keretre fektetett rúd alól egy-egy merész guggolási terv következményeként...
Tudom, hogy mi az amit elbírok, azt is tudom, hogy mekkora az a súly, aminél - ha tetszik, ha nem - övet kell használni. Nem ám díszből, hanem nagyon erősen meghúzva, egyébként nem ér semmit az övhasználat, nem fogja tehermentesíteni a lumbális gerincszakaszt, sőt, tovább megyek: ad egy ál biztonságérzetet, amivel aztán olyat guggolhatunk, hogy egy jó darabig az lesz az utolsó...
Én - normális övhasználat mellett - ha azt érzem, túl nagy terhelés jut a gerincemre, inkább kimászok a súly alól, mint, hogy kockáztassam a gerincen épségét.
Kezdjük akkor ezzel a sort:
1. Kiakaszt, ha valaki már eleve övben jelenik meg a teremben, mert mondjuk jól néz ki. Ennek nem szokott jó vége lenni, az övnek funkciója van, ezt elvileg mindenki tudja, aki használja. Ráadásul szorosabban meghúzva erősen emeli a vérnyomást, úgyhogy tényleg csak akkor kell használni, ha olyan gyakorlatot végzünk, ami indokolja és nagyobb súllyal végezzük azt a gyakorlatot. Bicepsz karhajlításnál nem kell fiúk! Nem kell előre lengetni a csípőt és kész!
Legyen ez a következő: 2.: nagyon rossz nézni (és néha be is szólok), ha valaki olyan nagy súlyokkal bicepszezik / vállazik / akármit csinál, amit nem bír el. Vannak erősebb és gyengébb emberek, vannak akik már 20-30 éve edzenek és vannak, akik 1-2 éve (vagy akkor kezdték). Nyilván nagyobb súllyal dolgozik egy nagyobb edzésmúltú ember, mint egy újonc és ehhez nem kell szteroid! Az ember, ha edz, megerősödik, később az új emberből is "öreg bútordarab" válik és erősebb lesz. Ilyen egyszerű! Rengeteg ilyen jellegű történetet láttam már kibontakozni!
Egyébként a fiatalok szokása főleg (főként a nyári szünetben edzőké), hogy nem pakolják el maguk után a súlyokat. Ez a következő, a 3. Nem sorrendben írom. Ez a lehető legrosszabb és baleset veszélyesebb dolog, amit bárki tehet! Az én szememben ez a legnagyobb edzőtermi bűn! Balesetveszélyes, mert a mások által nem visszarakott tárcsasúlyokon kell botladozni, legalább is addig, amíg vissza nem rakjuk őket más után a helyükre. Ha nekem termem lenne, a 2. alkalom után KITILTANÁM az ilyeneket, hiszen rendesen megkeserítik és veszélyeztetik a normálisan edzeni akaró emberek életét!
Van, hogy sok tárcsát kell felpakolni valahova.
De a súlytárcsákat MINDIG a helyére teszem magam után a súlytartóra. És az egykezeseket is. Mindent. Ha olyan erős vagyok, hogy dolgozni tudok az adott súlyokkal, akkor elpakolni is el tudom!
 |
| Azért én nem ennyi tárcsát ejtettem el... |
A kétkezes rúdról elgurult tárcsák esetéről inkább nem is beszélek! Na jó, mégis...
Szerencsére csak egyszer fordult elő ez az erősen balesetveszélyes helyzet velem: kétkezes rúdra bicepszezés céljából felraktam 2 tárcsát, de a szorítókat nem használtam. Amint megemeltem a kétkezest, az egyik tárcsa leesett róla és elkezdett gurulni, majd a másik... Voltak körülöttem, szerencsére nem lett semmi baleset a dologból, de nagyon megijedtem, nehogy legyen! Tanulság: mindig használj szorítókat! Szóval ez már a 4. pont: a tárcsák felelőtlen használata!
Bizonyos embercsoportok is nagyon durván ki tudnak akasztani, amikor fekvenyomnak (mindig azt csinálják), és már akkor ordítanak, amikor lefekszenek és ránéznek a rúdra. A többiek pedig körülállják és nézik, ahogy az illető fekvenyomni próbál úgy 60 kilóval (bemelegítés nélkül).
És ordítva biztatják, hogy "He, Béla, menne ez neked má' 80 kilóval is!" És hasonlók. És vannak a segítők, mert legalább 4-en aktívan segítenek kinyomni azt a súlyt, mögötte áll, aki fűrészel (hátból segít), mellette pedig azok állnak, akik oldalról segítenek megemelni a súlyt... Általában rossz vége van a történetnek egy-egy húzódás vagy ficam formájában...
Alapjában véve nem zavar, ha valaki hangosan préseli ki magából a levegőt (a száján keresztül 😃), mert ezzel segíti a mozgást, de az ok nélküli ordibálástól kiakadok... Ez a jelenség már az 5. pont. 😊
Maradjunk a fekvenyomásnál: azon mindig röhögök, amikor a férfiak versenyeznek (akár velem is), hogy ki tudja kinyomni a nagyobb súlyt. A delikvens, aki mindenáron "győzni" akar, először fekvenyom, majd, amikor komolyodik a helyzet, átpattan a fekpad mellet levő negítív fekvenyomó padra és ott folytatja tovább...
A negatív padot használni úgy, ahogy van, marhaság. Csak megkönnyíti a súlyok kinyomását, amúgy semmi értelme használni, olyan szögből nem kell a mellet edzeni, a kis mellizom sem fog jobban fejlődni a használatától, ha hiszed, ha nem. A pozitív dőlésszögű padokat viszont ajánlott használni! Attól még, hogy nehezebb a fekvenyomás egy 30, esetleg 45°-os padon, nem árt használni, más szögből edzi a mellet és jobban bevonja az első vállakat is.
Szóval a versenyzés a 6. pont. 😊
7. Lábtoló
Van még rengeteg fekvenyomásos történetem, lehet, hogy még visszatérek rá, de most - hogy ne legyen unalmas - térjünk át a lábtolóra.
A lábtolást nagyon szeretem, mert másokhoz képest igen nagy súllyal tudom csinálni és jót tesz az egómnak, amikor megbámulnak emiatt. (Csak vicc volt, az egó nem ér annyit, mint az egészségünk... 😊) NE KÖVESD A PÉLDÁMAT!!! 😊
A tény az, hogy a lábtolást egy fordított guggoló helyzetnek kell elképzelni, sőt, könnyített guggoló helyzetnek. Ha a saját testsúlyoddal (csak úgy minden súly nélkül) képes vagy leguggolni, akkor lábtolózni is tudsz a saját testsúlyodnak megfelelő súllyal! (Még ilyet... hallottatok már ilyet, hogy nem 20 kilóval kell csinálni, mert úgy nem ér semmit! 😊)
Amikor meglátom, hogy valaki 20-40 kilóval lábtolózik, nem tudom eldönteni, hogy sírjak, vagy nevessek...
A bemelegítő sorozatodhoz kellene mondjuk a testsúlyodnál úgy 10 kilóval nagyobb súlyt használni...
És a munkasorozatok: ha pl. képes vagy szabályosan 80 kg-mal a válladon (mert nem a nyaki szakaszra kellene azt a rudat tenni, nehogy megsérüljön a nyaki gerincszakasz) szabályosan guggolni, akkor a munkasorozataidban nyugodtan elmehetsz (úgy 20 kg-okkal emelve) a testsúlyodhoz hozzáadott 80 kg-ig. Pl. ha a súlyod 70 kg (és tök mindegy, hogy fiú vagy, vagy lány) és 80 kilókkal guggolgatsz jó mélyen, akár erőemelő stílusban, akkor a lábtolón a munkasorozataidban nyugodtan elmehetsz 150 kg -ig! Amúgy semmi értelme használni a lábtolót!
Egyszer megkérdezte tőlem egy férfi, hogy miért lábtolózok akkora súllyal, amekkorával és nem lesz-e túl sok, ennyit válaszoltam neki: mert képes vagyok rá és köszönöm, hogy aggódik miattam. 😊
Azért a ló másik oldalára sem kell túlesni: 800 kilókkal sincs értelme lábtolózni, volt már nyílt törés 1 tonna (!) körüli kísérletekből! Azt is figyelembe kell venni, hogy éppen milyen formában vagy, menni idős vagy, van-e egészségügyi problémád, stb... Ezért lenne jó edzővel edzeni a teremben, azért ki lehet fogni jó edzőt is, de fenntartásokkal kell mindent kezelni, meg kell kérdezni, hogy ezt vagy azt miért így csináljuk és, ha lepattint egy flegmán odavetett "mert én így szoktam" válasszal, gondolkozz el azon, hogy lecseréled, főleg, ha fogyó-vagy éppen hízókúrás "csodaszereket" akar eladni neked! Akinek nem elég, amit edzőként keres, csináljon mást is mellette, ne mások kárán akarjon meggazdagodni!
8. Amikor az ellipszis gép használatát levezetik egy kis biciklizéssel.
Ez bizony létező jelenség és főleg lányokra jellemző... Valószínűleg azért használják egyesek csak a kardiógépeket, mert még mindig nem sikerült az izmoktól való félelmet eloszlatni! Nem félni kellene tőlük, hanem azért dolgozni, hogy legyenek! Már írtam, de most még 1x megteszem: mi, lányok, hormonálisan képtelenek vagyunk olyan izomtömeget építeni, mint egy férfi! Ez már az anyaméhben eldőlt, amikor lánnyá és nem fiúvá alakultál! Alakot formálni izmokkal lehet! Fontos az aerob kardió is, aláírom, de ne csak azt csináljuk már!
Szerencsére egyre kevesebb ilyet látni, de még mindig létező jelenség!
9. "Ha kisebb súlyt használunk, szálkásítunk, ha nagyot, tömeget növelünk."
Na ez már akkor megdőlt, amikor először belegondoltál, hogy milyen testi hatásokat akarunk elérni az edzésekkel! Ahogy már írtam: edzés közben az izomrostokon apró szakadások jönnek létre és így, a regeneráció során fejlődünk. A túl kicsi súly nem váltja ki a szakadásokat és így olyan, mintha nem is edzenénk, maximum egy kevés energiát használunk el a szervezetünkből.
Egyszer egy nő, aki a mellettem lévő hátgépen edzett (én eveztem mellette), megkérdezte tőlem, hogy miért használok olyan nagy súlyokat. A válaszomat értetlenkedve fogadta, de végül meggyőztem arról, hogy igazam van, érveléssel, nem az "edző vagyok" kártya hirtelen előrántásával. Azt mondtam neki, hogy nekem kevés az xx kg evezni, úgy nem elég nehéz.
Rengeteg hasonló sztorim van még, a terem átépítésétől kezdve az állandó lábtárogató gép használatáig, de most ennyi elég lesz, meglátom, lehet, hogy később még lesz ennek folytatása, ha szeretnétek. Még egy utolsó, 10. esetet mesélek el, aminek aztán jó vége lett, pedig nagyon reménytelennek látszott.
10. A zoknis fiú esete
Visszatérek megint a fekvenyomáshoz. A fekvenyomásnak van több technikája, más az erőemelő fekvenyomás, amikor arra törekszünk, hogy minél nagyobb súlyt nyomjunk ki és ehhez a lehető legjobban lerövidítjük a súly útját.
Ehhez képest a testépítő fekvenyomás célja, hogy az adott izomcsoportot (jelen esetben főleg a mellet) stimulálja a gyakorlat. Ez az alapvető különbség. Én mindkét technikát alkalmazom, úgy lehet ideális fejlődést elérni erőemelésben is, hiszen az izomkeresztmetszet növekedése növeli az erőt, a két dolog igen is összefügg egymással! A tapasztalat és a közel 20 éves edzésmúlt mondatja ezt velem, valamint még az edzősuliban is ezt tanítják. Ahogy azt is ki merem mondani, kicsit magamnak is ellentmondva, de ez tény, hogy akármit is eszünk, ha eddzük a hasunkat, laposabb lesz! Nem sokkal, mert helyes étrenddel lehet eredményeket elérni, de akkor is laposabb lesz!
De térjünk vissza a zoknis fiú esetéhez.
2 éve nyáron történt. Bejött egy "egyszálbél" gyerek a terembe. Elkezdett fekvenyomni, amihez fel akarta tenni a két lábát a padra. Na ez az a dolog, amit én óriási marhaságnak tartok. Ha valaki le akarja szorítani a gerincét a padhoz, akkor úgy is leszorítja, hogy nem teszi fel a lábát, a rokkantaknak való fekvenyomó pad más és a nevében is benne van, hogy mozgássérült embereknek készült. Ők nem tudják letenni a lábukat, azért van fenn a lábuk a padon!
Szóval a zoknis fiú, mert így hívtam akkor (magamban 😊), levette a cipőjét fekvenyomás előtt, hogy, ha felrakja a lábát (akkoriban volt népszerű ez a dolog), ne koszolja össze a padot! (Akkor éppen egy kemény edzés végén voltam, így nem volt erőm röhögni ezen...😊)
Figyelemmel kísértem a srácot, kezdetben persze túl nagy súlyokat használt bicepszezéshez és úgy általában mindenhez, amihez persze gyakorlat végzés közbeni vonaglás társult.. Ami azt illeti, ő is figyelemmel kísért (és még mindig figyelemmel kísér) engem, hogy mekkora súlyokat használok. 2 évvel ezelőtt persze nem bírta el az általam használt súlyokat, mert ugyanakkorával próbálkozott, mint én, (még jó, hogy kezdetben nem volt lábedzése 😃) de legalább annyit tanult tőlem, hogy melyik testrészre használunk nagyobb súlyt és melyikre kisebbet.
Nem adta fel, járt a terembe rendületlenül, szinte mindig ott volt, amikor én mentem és egy idő után, mikor már rájött, hogy vissza kellene venni a terhelésből és a teremben töltött időből (én maratoni hosszúságú edzéseket szoktam csinálni, ha magamat edzem), fejlődni kezdett.
Annyira szépen fejlődött, hogy ma már szinte akár testépítő versenyen is indulhatna, amit valószínűleg dobogós helyezéssel zárna.
Hogy mi ebből a tanulság? Nagyon sok minden. Először is a kitartás. Hiába fejlődünk lassan, nem kell feladni, az eredmény mindig jön, ha lassan, akkor lassan, NEM VAGYUNK EGYFORMÁK! Rá a 2. alkalom után mindig felnéztem, mert NEM ADTA FEL.
Mai napig nézegeti, hogy én mekkora súlyt használok mondjuk a lapsúlyos gépeken, de sokszor keresztbe teszek neki, ha vetkőzősorozatot csinálok a végén! 😃
Az is előfordul, hogy beszélgetünk pár szót, persze nem a használandó súlyokról, hanem csak úgy, ahogy a teremben néha (ez kihangsúlyozva és 3-szor aláhúzva) beszélget az ember. 😊
Én arra buzdítanék mindenkit, hogy időnként menjen el terembe edzeni! Otthon is nagyon jó, de a termes edzésnek megvan a maga varázsa. Néha bosszantó, de általában NAGYON JÓ tud lenni!
Jaj, de jó lenne már menni! 😊
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Felteheted kérdéseidet, vagy hozzászólhatsz a bejegyzéshez.